02 jan SVS SoundPath rezgéscsillapító talp teszt / AV-Online

Hírként már írtunk róla, de kipróbálni csak mostanában tudtuk az SVS speciális mélyláda lábait, melyeknek neve SoundPath. Kissé kalandosra sikeredett a tesztelés, akit érdekelnek a tapasztalataink, olvassa el cikkünket!

Az elnevezés – SoundPath – keveset mond az átlag magyar házimozisoknak, ám a lényeget könnyű elmagyarázni: az SVS különleges mélyláda alátéteket, lábakat fejlesztett ki, melyek elméletileg hangminőség javulást eredményeznek.

SoundPath Subwoofer Isolation System a teljes neve az acél tányérba ragasztott, elasztomer (rugalmas polimer) talpacskáknak, melyekhez öt különböző garnitúra, a szubládák aljában leggyakrabban előforduló menetekhez passzoló, rozsdamentes csavarokat mellékel az SVS. A kis pogácsák feladata összetett, de más egyebek mellett, az elérendő közös végcél a már említett, hangminőséget javító hatás. Képek alapján, de még az SVS PC-2000 szubcső tesztelése során is, fánkhoz hasonlító szerkentyűnek tűnt a SoundPath.

Nos, ez meglehetősen távol áll az igazságtól, ugyanis nem kimondottan lapos, a magassága alig kevesebb, mint az átmérője. Ha mindenáron ennivalóhoz kellene kapcsolni, akkor legyen pogácsa. Töpörtyűs, mert azt nagyon szeretjük. Az általunk készített fényképeken látható, miről beszélünk.

Az egyebek

A gyártó leírása szerint a SoundPath felszereléséből szomszédaink is profitálnak, mert szubládánk szinte semmi rezgést nem fog átadni közvetlenül a padlónak, vagy szőnyegnek, amire helyezzük. További, nem elhanyagolható előnye, hogy kvázi elsimítja a padló esetleges egyenetlenségeit, mert puhasága okán nem érzékeny arra. Tüskékkel felfegyverzett hangfalakat aprólékos munkával kell szintezni, ha nem akarjuk, hogy billegjenek.

A SoundPath-ok 4 centis magassága arra is jó, hogy a mélyláda alja ne feküdjön fel a házimozi szobákban általánosan alkalmazott, hosszú szálas, puha, süppedős szőnyegpadlóra, valamint az alsó reflexnyílásos, vagy lefelé néző membrános szubládákat hangolhatjuk velük.

Az elasztomer (külföldiül elastomere) egyik kedvező tulajdonsága a tapadó képesség, ami egy mélyláda számára úgy jön, mint éhező embernek egy falat kenyér. A membrán előre-hátra, a padló síkjával megegyező irányban mozog (kivéve, amikor függőleges irányban, az SVS kínálatában olyan az említett cső), ezt elsősorban az egész szerkezet tömege ellensúlyozza, ami viszont csak akkor lehet kellőképpen stabil támasz, ha szilárdan kapcsolódik az alatta lévő felülethez. Ezt maradéktalanul biztosítja a SoundPath, bármire helyezzük. Felmerülhetnek kétségek éppen a rugalmasság miatt, bennünk is voltak ilyenek, de a tesztelés során nyom nélkül elillant az összes.

Kétféle, 4 és 6 darabos kiszerelésben létezik a SoundPath. A négydarabos garnitúra 24 990 forintért vásárolható meg az itthoni forgalmazó, a Home Movie bemutatótermében és webáruházában. Mielőtt azon kezdenénk agyalni, hogy ez sok vagy kevés, nem árt figyelembe venni, hogy egészen egyedi megoldásról van szó. Az kétségtelen, hogy más gyártók akár többször ennyiért is kínálnak speciális lábazatokat, tüskéket, kúpokat, viszont olcsóbbat is találni a szaküzletekben. További tény, hogy csavarmenet elvétve fordul elő a belépő kategóriás, olcsó mélynyomók alján, és nem is azokhoz kínálja termékét az SVS, hanem a drágábbakhoz. Tehát nem garmadával, de azért akad sok olyan, amelyikre úgy illik a SoundPath, mintha hozzá tervezték volna. Erről feltétlenül meg kell győződni, még mielőtt valaki megvásárolná az extra lábakat!

A hatos csomag szükségességével talán nem mindenki van tisztában, ezért elmondjuk, hogy három SVS mélyláda aljára – PB12-PLUS, PB13-ULTRA, PB16-ULTRA – annyi, 6 db lábacska erősíthető fel. Ezen kívül egyedi megoldásokhoz is felhasználható, amikor 3-3 darabra állítjuk a szubládát, vagy bármilyen más hangfalat.

A tesztelés

Egy efféle kiegészítő tesztelése a legnehezebb feladatok közé tartozik, a szó kétféle értelmében is. Egyrészt emelgetni, forgatni kell a szubládát, talpáról az oldalára, lehetőleg valami puha felületre, példának okáért szőnyegre, hogy ne karcolódjon meg se a bevonata, se a parketta. Ezt követően ki kell tekerni a gyári kúpocskákat, azután a helyükre csavarozni a SoundPath-okat, majd visszaállítani az előbbi helyére. Az előzőleg eltávolított kábeleket – táp és szub – bedugni, főkapcsolót átbillenteni, erősítőt bekapcsolni. Leírni is sok, hát még végigcsinálni, pedig akkumulátoros csavarbehajtót használtunk, azzal próbáltuk gyorsítani a folyamatot, kevés sikerrel. Ezekből következik a másik nehézség, 3-4 perccel korábban hallottakra kell pontosan, minden részletre kiterjedően emlékezni, úgy hasonlítani ahhoz, ami éppen szól. Létezik megoldás a művelet egyszerűsítésére, két egyforma mélyláda és kábelezés, az egyik alatt SoundPath, míg a másik a gyári gumikúpokon áll. Annak a felállásnak is lennének problémás részletei, méghozzá a mélynyomók elhelyezése a szobán belül. Nincs két olyan pont, ahol pontosan azonosak lennének az akusztikai körülmények, amitől kapásból hendikeppel indulna az egyik versenyző. Ez valamelyest kiküszöbölhető a felcserélésükkel, amivel visszakanyarodtunk a már említett idő faktorhoz.

Maga a mélyláda, amivel az imént vázolt műveletet tucatnyi alkalommal elvégeztük, az éppen nálunk vendégeskedő és szívből megszeretett SVS SB12-NSD volt. Hátuljába remek minőségű és ár/érték arányú kábeleket – IsoTek EVO3 Premier és Nordost Bass-Line – illesztettünk, a jelforrás szokott párosunk: Cambridge Audio CXU és CXR120 volt. Hanganyagunkban sem történt változás: The Incredible Hulk, Drive, Valkyrie, Legends of Jazz, BASSiX. Utóbbi egy direkt szubtartomány vizsgálatára készített CD, rajta sok más mellett, rezonancia-teszt zenékkel.

A filmjelenetek lejátszása során nem vettünk észre markáns különbséget a gyári kúpok és a SoundPath hatása között, bármennyire koncentráltunk rá. Mintha és talán szavak hagyták el legtöbbször ajkainkat. A rezonancia teszt során viszont előbukkant a spéci lábak pozitív hatása, konkrétan az, hogy feljebb, a maximum közelébe kellett csavarnunk a hangerőt, ha nemkívánatos membránmozgást akartunk kicsikarni az NSD-ből. Ugyanez játszódott le 25 hertzes mérőjellel, szépen, tisztán szólt. Mindeközben folyamatosan tapogattuk a parkettát, mennyi rezgést ad át a szubláda a SoundPath-on keresztül. Az eredmény nulla, semmi! Tehát ezt kipipálhatjuk, az alsó lakó nem fogja partvisnyéllel döfködni a plafont és nagykéssel sem támad ránk a sötét lépcsőház fordulójában. Persze csak képletesen, mert nem tételezünk fel senkiről gyilkos hajlamot, másrészt családi házban folyt a tesztelés, ahol legfeljebb az alapzatban közlekedő hangyák és a vakondok reklamálhatnának.

Ajánlás

Mielőtt a konkrét ajánlásra rátérnénk, picit számolgassunk! Például az SB-2000 árának tizedébe kerül a SoundPath, és amennyiben megvásároljuk hozzá, még akkor is kiváló ár/érték arányú mélynyomó birtokosai leszünk. A nagyobb, drágább modellek esetében még csekélyebb arányt képvisel ez az extra. Mindezek ismeretében, érdemesnek tartjuk kipróbálásra a SoundPath-ot. A neten számtalan felhasználói beszámoló olvasható olyan pozitív hatásairól is, amiket nekünk nem sikerült belőle kicsiholnunk, de arról egészen biztosan nem a termék tehet, hanem az akusztikai és egyéb körülmények. Az ötlet elismerésre méltó, a kivitelezés is és az ígért izoláció maradéktalanul megvalósult.

forrás: av-online